Budapesttől délre 104 km-re, Pakstól 5 km-re északra, domborzatilag az európai hírű löszfal, a Sánchegy mentén húzódó, mintegy 1300 lelket számláló dimbes-dombos település.
Vaskori és bronzkori leletek igazolják, hogy már az őskorban is lakott volt a terület, a római korban itt épült fel a Lussonium katonai erőd, mely fontos védelmi pontja volt a Limesnek.
Középkori iratokban többször feltűnik a település Kumleud, Kemeld, Kemled, Kemleus, Cumulod, Kemlerod, Kellőd, Kömleod néven, az 1500-as években már vásároshelyként említik.
1530-ban a török elpusztította a települést, lakói a közeli Imsós erdőben találtak menedéket.
Itt épült fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem parancsára a Dunán az Imsóst és a Sánchegyet összekötő híd. 1705 májusában már állt a Bottyán János irányításával épült favár, valamint 3 év alatt építették meg a hidat védő bottyán sáncot is. Végül a híd a németekkel vívott csata során semmisült meg a várral együtt. Bottyán János tiszteletére a faluház előtt fából faragott szobrot állítottak, az Imsós erdőben a Bottyán sánc helyén kopjafa emlékeztet a kuruc generálisra.
A szatmári béke után Kömlődön 16-20 család élt. 1785 májusában újra benépesült a falu, ekkor érkeztek meg az első német telepesek, nagy részük a mai Pfalz és a Saar vidékéről. Megélhetésüket az iparosság, a földművelés biztosította. Ekkor honosodott meg a település német neve, Kimling. Megkezdődött az iskola és a plébánia építése.
A Kömlődről Dunakömlődre keresztelés a Komárom megyei Kömlődtől való megkülönböztetés miatt történt.
1826. november 5-én szentelték fel a templomot, Szent Imre napján. Részletes történetét itt olvashatjuk.
Az 1900-as évek végéig az iskolában kizárólag németül tanultak.
A lakosság lélekszáma 1941-ben 2307 fő volt.
A második világháborúban 200 fő vesztette életét, emléküket a faluházzal szemben állított térplasztika őrzi.
1945-ben Képviselő Testület és Elöljáróság alakult.
1945 augusztusában megindult a német lakosság kilakoltatása, összetelepítése, 1946-ban kitelepítése. 1947 végére 1650 főt telepítettek ki. Helyükre Kecskemétről és a Békés megyei Endrődről 250 család érkezett.
1949-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése, ebben az évben kezdte meg működését az óvoda.
1950-ben megalakult a községi tanács, létrejött a Szabadság Szövetkezet (ma Dunakömlődi Agrár Zrt.).
A hatvanas években bölcsőde nyitotta kapuit, az iskola napközi otthonnal bővült, kiépült az ivóvíz hálózat,orvosi rendelő fogadta a betegeket, átadásra került az ÁFÉSZ ABC.
A település önállóságát 1979-ben veszítette el, ekkor került az akkor várossá váló Paks védőszárnya alá.
1996-ban kiépült a vezetékes gázhálózat, 2001-ben a szennyvízhálózat.
A falu legfőbb nevezetessége a római korból ránk maradt, a Limes részét képező Lussonium katonai tábor. A közel 20 éve folyó régészeti ásatások leletei a Paksi Városi Múzeumban megtekinthetők, a helyszínen rekonstruált épületmaradványokat és az erőd stilizált kapuját a helyszínen körbejárhatjuk. Mindenképp megér egy sétát, az őrtoronyból a környék panorámájában gyönyörködhetünk. Virtuális sétát tehetünk itt.
Ha bebarangoltuk a romkertet, a dombról lefelé jövet betérhetünk a messze földön híres Dunakömlődi Halászcsárdába egy finom halászlére.
Dunakömlődön a faluház biztosítja a kulturális élet hátterét. Az 1993-ban átadott intézmény bonyolítja a helyi események, a falunap, a szüreti nap szervezését.
Több civil szervezet is működik, nyugdíjas klub, borbarát kör, baba-mama klub, hazajáró diákok klubja, melyek szorosan összefonódva segítik egymás munkáját, állandó szereplői a helyi eseményeknek.
Felpezsdül az élet, ha leesik a hó. A 80-as évektől Dunakömlődön sípálya is működik. Bővebben: sielok.hu
A lovak szerelmesei kikapcsolódhatnak a Fjord Lovardában.
A megújult présházsoron a dunakömlődi borbarátoknak köszönhetően helyi borokat kóstolhatunk.
Felhasznált irodalom: Dunakömlődi fotóalbum
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése